Széleskörű iparági összefogás az informatikai képességek fejlesztése érdekében

Budapest, 2008. május 19. — A mai napon a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodását írt alá a TITAN kezdeményezés felkarolásáról. A TITAN Keretprogram létrejöttét a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata, a Microsoft kezdeményezte.

Az Informatikai Albizottság mai rendkívüli ülésén jelentették be a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács és a magyar kormány közösen indítandó, TITAN (“Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére”) elnevezésű kezdeményezését.

A keretprogramot a Microsoft Magyarország, a Cisco Magyarország, a HP Magyarország, az Intel Magyarország, a Magyar Telekom, a Revolution Software, az Xapt, a FreeSoft, valamint az Inforum, az IVSZ, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Enterprise Europe Network-ből álló állandó szervezet, a MEFIT (Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács) alakította ki, és bízta meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a program hosszú távú menedzselésével.

A lisszaboni stratégia céljainak elérésére indított növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében az EU a tudást és az innovációt nevezte a folyamat révén 2010-ig kiteljesedő Európai Információs Társadalom motorjának. Az EU-ban a GDP-növekedés negyedét, és a termelékenységi növekedés 40-50%-át az információ- és kommunikációtechnológiai szektor (IKT) adja. Mind a kormányok, mind a tudományos körök egyetértenek abban, hogy az IKT képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú a foglalkoztatás növekedésében és a munkahelyteremtésben, valamint szerepe elengedhetetlen egy versenyképes és befogadó Európa megteremtésének folyamatában.

Az elmúlt években számos jelentés mutatott rá arra, hogy Európa egyre komolyabb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a munkaerő IKT-képzettsége terén. A GKIeNet legfrissebb, a MEFIT megbízásából készített tanulmánya szerint ez a tendencia hazánkban hatványozottan érvényesül. Ez azzal fenyeget, hogy mind a hazai, mind az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az IKT-képzettségek hiánya lehet. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szereplők, és az IKT iparág minden eddiginél erősebb, koherensebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza.

A GKI-Microsoft Versenyképességi Évkönyv 2007 pedig egy meglepő magyar jelenségre világít rá : míg a piac úgy ítéli meg, hogy a felsőoktatásból kilépők felkészültsége az EU átlagot meghaladóan megfelel az elvárásoknak, különösen a műszaki szakemberek terén az EU élvonalában vagyunk, addig ezeken a területeken tipikus, a folyamatos változások által kikényszerített továbbképzésben, élethosszig tartó tanulásban sereghajtók vagyunk, csak Romániát, Bulgáriát és Görögországot előzzük meg. A magyar ember munkavállalóként már nincs ösztönözve a tanulásra, nincs lehetősége tovább fejlődni!

Az International Data Corporation (IDC) és a Microsoft tavaly októberben közzétett kutatási eredményeiből kiderül, milyen hatást gyakorol az informatikai ágazat a munkahelyteremtésre, a cégalapításra, valamint a helyi IT-költések és adóbevétel alakulására. Míg a nyugat-európai IKT-piac mindössze 6,1 %-os növekedéssel számol, Közép-Kelet Európában ugyanez a prognózis 13,2%-os felfejlődést jósol. Az összeurópai gondokon felül, a növekedést korlátozó tényezők ebben a régióban, különösen hazánkban azonban a következők:

1. A piacon levő minőségi és mennyiségi szakemberhiány (elégtelen számú szakember, nem megfelelő képzettségi szintek, oktatási programok piac-és gyakorlatidegensége)
2. A KKV-szektor alacsony képzési prioritásai (költség- és időérzékenység, mindössze az árbevétel 0,5 %-át, összes munkaerőköltségük 3,1%- fordítják képzésre)
3. Eddig az intézményesített párbeszéd hiányában az e-képzéseket központba állító együttgondolkodás és fókusz (nemzetgazdasági prioritás) hiánya és a rendelkezésre álló EU-források nem kellő hatékonyságú felhasználása.
4. Az e-befogadás foglalkoztatási fókuszának kidomborítása, és konkrét akciókra váltása.

Magyarországon a már 2005 óta sikeresen működő EUGA konzorcium által demonstrált hosszú távú iparági partnerség nyújtott biztos alapokat a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács megalakításához, amely egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanács) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportja.

A MEFIT és az általa képviselt informatikai iparág részéről számos ötlet és elvárás merült fel a szakemberhiány csökkentésére, az EU forrásokból megvalósuló e-képzettségi képzések hatékonyabbá tételére. Megfogalmazódott az igény egy, a célokat minél tökéletesebben szolgáló képzési keretprogram lefektetésére és gyakorlatba való átültetésére.

A MEFIT által körvonalazott, most életre hívott TITAN Keretprogram elsődleges és legfontosabb célja az IKT-képzettségek foglalkoztatási fókuszú fejlesztése Magyarországon. Elsősorban a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképességének növelésére és a digitális gazdaság követelményrendszerének elsajátítására fókuszál. Céljai között szerepel a KKV-k technológiaváltáshoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, a munkáltatók képzési kultúrájának a piaci követelményekhez igazítása, az egységesített akkreditációs és certifikációs pillérek felállítása, illetve a képzésben részesülők pályázati adminisztrációs- és önrész-terheinek minimalizálása.

A TITAN keretprogram három pillérre épül:

• PROTEUS Program (Professional Tech-Expert Training from EU Sources, 2009-2012): A program célja az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése a megfelelően magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén, a magyar IKT-intenzív gazdaság versenyképességének gyors és fokozott mértékű feljavítása érdekében.
• DIG-IT Program 2009-2012: Legfőbb törekvése a digitális gazdaság és a KKV-szektor megerősítése. Célja a magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása, a döntéshozók és menedzserek IKT fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén.
• DIG-IT-ALL Program 2009-2012: A program célja a digitálisan írástudatlan/informatikai alapkészséggel rendelkező munkavállalók és potenciális munkavállalók képzése és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése.

„A Microsoft egyik legfontosabb kötelessége, hogy együttműködjön a különböző országokkal és szervezetekkel a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése érdekében.” – hangsúlyozta Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója. – „A TITAN program célkitűzései – az évi k
étszázezernél is több emberhez eljuttatandó informatikai alaptudás, KKV vállalatok vezetőinek informatikai képzése és az IT szakemberek professzionális fejlesztése – azt fogják eredményezni, hogy Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esélyek teremtődnek. Örömmel tölt el, hogy én is részt vehetek a TITAN Keretprogram mai elindításában.”

„Az Informatikai és hírközlési albizottság nevében szívből üdvözlöm a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács tetterejét, segítő szándékát és szakértelmét.” – mondta Márfai Péter, a Gazdasági és informatikai bizottság Informatikai és távközlési albizottságának elnöke. – „Az albizottságban dolgozó öt parlamenti párt mindegyike támogatja a magyarországi e-Befogadás ügyét, és azt az összefogást, ami az e-képzettségeknek a tudáspiramis szintjeihez való igazodását segíti elő. A TITAN Program olyan sikerekkel kecsegtet a magyar gazdaság és társadalom felzárkóztatásának tekintetében, melyek elérése megkívánja a legszélesebb körű szakmai és politikai támogatást – mi ebben megbízható partnerek leszünk.”

A TITAN Keretprogram a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2008-2011 közötti időszakban. A TITAN Keretprogramnak és annak alprogramjainak

A TITAN Keretprogram a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2008-2011 közötti időszakban. A TITAN Keretprogramnak és annak alprogramjainak (EUS, DIG-IT, DIG-IT-ALL) programozása belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával dinamikus pályára állt, és a legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetés megkezdődött. Az egyeztetés célja, hogy a TITAN Keretprogram 2008 végére az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megfelelően kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott program formájában kerüljön elfogadásra és támogatásra.