Budapest, 2010. november 17. – A TNS nyilvánosságra hozta a Microsoft megbízásából készült felmérését, amelyben világszerte több mint 38 ezer felhasználót kérdeztek meg a hamisított szoftverekkel kapcsolatos véleményükről és tapasztalataikról idén ősszel.
A kutatás szerint az emberek fele úgy gondolja, hogy a hamisított szoftverek nem elég biztonságosak, és a megkérdezettek 82%-a eredetit ajánlana barátjának vagy ismerősének. Minden negyedik felhasználó (26%) adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23%-uk azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, míg 15%-uk úgy gondolja, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak. Tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint hamis társaik.
A fenti vélekedést a statisztikák is alátámasztják. A Harrison Group kutatása szerint azon kis- és középvállalkozások, amelyek hamisított vagy nem megfelelően licencelt szoftvereket használnak, 73%-kal nagyobb eséllyel esnek adatvesztés áldozatául, és 43%-kal valószínűbb, hogy egész napos vagy annál is hosszabb rendszerleállást kell elszenvedniük, mint eredeti verziókat alkalmazó társaik.
72% azon tudatos vásárlók aránya, akik a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbálnak fényt deríteni a program eredetére. Ez a módszer azonban ma már közel sem olyan megbízható, mint az elmúlt évtizedekben. A külsőségek, például a csomagolás terén olyan sokat fejlődtek a hamisítók, hogy komoly tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől – nem csoda hát, hogy a felhasználók kevesebb mint fele gondolja azt, hogy ő képes lenne erre. Ezért is hozta létre a Microsoft tájékoztató weboldalát, amelynek segítségével beazonosíthatók azok a külső jegyek, amelyek alapján megállapítható egy szoftver eredeti vagy hamisított volta.
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára a hamisított szoftverek kapcsán elmondta: „Célunk a hamisítás és kalózkodás visszaszorítása, a szellemi tulajdont érintő jogsértések mértékének csökkentése. Ennek elérése érdekében egyrészt hatékony hatósági fellépéssel, következetesen felelősségre kell vonni a jogsértő “kereskedőket”, másrészt pedig tájékoztatni kell a lakosságot a hamisítás, kalózkodás jelenségéről, és annak közvetlen és közvetett káros hatásairól. A TÁRKI idei reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a teljes lakosság 20 %-a, ugyanakkor a fiatalok 41%-a nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt. Az ő esetükben ezért különösen létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szellemi tulajdon, az alkotói munka értékével, azzal, hogy az illegális forrásból származó termékek mind a gyártóknak, mind az államnak veszteséget okoznak, a piaci viszonyokat kedvezőtlen irányba torzítják el. Ugyanilyen fontos a fogyasztóvédelmi szempontok hangsúlyozása is, a tudatos vásárlásra nevelés, hogy ne dőljenek be az első látásra kedvezőnek tűnő ajánlatoknak.”
A HENT megbízásából a TÁRKI által készített kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság nem minden típusú hamisított termékkel szemben olyan megengedő, mint a szoftverekkel: hamisított ételt pl. csak 8, míg ilyen gyógyszert csupán 5%-uk használna. A kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus felhasználó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő. A fenti archetípus ellentétpárja a közép-dunántúli kisközségben élő, 60 évesnél idősebb felhasználó, közülük csak igen kevesen vásároltak hamis szoftvereket.
A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65%-a szerint a kormányzatoknak, 72%-uk szerint pedig a szoftver iparágnak kellene fokoznia ilyen irányú erőfeszítéseit. Ennek az elvárásnak megfelelve a Microsoft évről évre nagy hangsúlyt fektet a felhasználók oktatására, valamint olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek komolyan megnehezítik a szoftverhamisítást.
“A felhasználók egyre gyakrabban panaszkodnak arról, hogy milyen negatív hatások érik őket a hamisított szoftverek miatt. Manapság ez a probléma még erősebben érzékelhető, hiszen egyre több mindent csinálunk a gépünkön és az interneten: képeket és videókat osztunk meg, barátkozunk, beszélgetünk, vásárolunk, sőt még a bank- és befektetési ügyeinket is ott intézzük” – mondta el dr. Dzsinich Gergely, a Microsoft szellemi-tulajdonjogvédelmi igazgatója.“ A fogyasztók szeretnék biztonságban érezni magukat, ezért mind a kormányzattól, mind az iparág szereplőitől azt várják, hogy mindent megtegyenek virtuális védelmük érdekében. Mi a Microsoftnál igyekszünk minél jobban megfelelni ennek az elvárásnak, ezért nemcsak hasznos tanácsokkal, hanem megbízható eszközökkel is segítjük őket. Utóbbira jó példa weboldalunk, ahol a felhasználók pár kattintással leellenőrizhetik, hogy vajon eredeti-e a Windows vagy Office, ami a gépükön található, így csökkenthetik az adatvesztés kockázatát.”
A Microsoft a fentieken kívül az állami szervek és tisztviselők képzésére is figyelmet fordít, így az elmúlt években számos vámos, rendőr, bíró és ügyész vehetett részt olyan előadásokon, ahol sok hasznos információt sajátíthattak el a hamisított szoftverek elleni küzdelemről.