A dolgozók szerint segítene a felhő
Jelentős informatikai fejlesztésre sarkallnák saját dolgozóik is a magyar kis- és közepes vállalatokat. A felhőszolgáltatások alkalmazása nem csak megkönnyíti a munkát, de növeli az alkalmazottak elégedettségét és a cégek hatékonyságát is. Ám miközben lassan eltűnik a munkahely és az otthon közötti különbség, a Microsoft európai kkv felmérése szerint a hazai kkv-k jelentősen lemaradtak a modern technológiák alkalmazásában.
Budapest, 2015. augusztus 11. – A magyar kis és középvállalkozások (kkv) munkatársainak több mint a fele szerint javítana cégük ügyfeleinek kiszolgálásán illetve növelné az ügyfelek elégedettségét, amennyiben a társaság befektetne a legújabb IT technológiákba. Egynegyedük úgy véli, a munkatársak produktivitásán látszódnának azonnal a beruházás eredményei – derül ki a Microsoft megbízásából, negyedik alkalommal elkészített európai kkv felmérésből[1]. Az ezredforduló utáni legnagyobb kkv-kutatás során a kontinens 16 országában tárták fel miként alkalmazzák a korszerű technológiát a munkahelyükön, az otthonukban és minden más helyen a kkv-k munkatársai.
A válaszokból kiderül: a munkavállalók pontosan érzékelik, hogy hazánkban a modern megoldások alkalmazásában jelentős a lemaradás, és tisztában vannak azzal is, hogy ez csökkenti saját vállalatuk versenyképességét is. A válaszadók 35 százaléka szerint az új technológiák használatával a vállalat gyorsabban növekedhetne, míg 39 százalék értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a cég sokat spórolhatna, ha modernizálná a működését. A válaszadók 27 százaléka szerint a modern technológiák alkalmazásával a belső kommunikáció is sokat javulna, míg egynegyedük véli úgy, hogy ezekkel a megoldásokkal a mindennapi munka hatékonysága lenne jobb. A magyar munkavállalók különösen fontosnak érzik az adatok biztonságát is: míg a hazai válaszadók 26 százaléka emelte ki, hogy az új technológiák alkalmazása emeli a biztonságot, addig az európai felmérésben ezt átlagosan csak 16 százalék tartotta fontosnak.
A felmérés során a munkavállalóknak mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalata, „szinte” papírmentesen működik, sok online és automatizált folyamatot működtetve. A válaszadók 41 százaléka szerint éppen zajlik a munkafolyamatok továbbfejlesztése az internetes technológia alkalmazásával. Ezzel szemben a dolgozók közel harmada (31 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy még mindig sok papírt használnak, és elsősorban offline folyamatokat működtetnek. A lemaradás mértékét mutatja, hogy a magyar munkavállalók 79 százaléka szerint azért érdemes az irodában dolgozni, mert a távoli munkavégzésnek nincsenek meg a feltételei, míg Európában csak a munkavállalók 59 százaléka vélekedik így.
A magyar munkavállalók 29 százaléka használja a saját mobil telefonját munkára, és csupán 16 százalék kapott vállalati okostelefont. A nagy többség helyhez van kötve Magyarországon: 54 százalékuk a munkaadó tulajdonában lévő asztali számítógépet, 26 százalékuk pedig – szintén a munkaadó által biztosított – laptopot használ a napi munkához. A tablet munkahelyi alkalmazása egyáltalán nem jellemző Magyarországon (9 százalék említette csupán), miközben az Európai átlag ennél jóval magasabb (22 százalékos). Az eszközök használatában az olasz kisvállalkozások alkalmazottjai mutatták a legnagyobb rugalmasságot: közel egyötödük (19 százalék) használ négyféle eszközt (asztali számítógépet, laptopot, okostelefont és tabletet is) a munkája során, ám a görög (17 százalék), a spanyol (15 százalék) és a svájci (15 százalék) munkavállalók körében is jóval elterjedtebb ez, mint általában. A csehek (5 százalék) és a magyarok (4 százalék) körében a legkisebb a valószínűsége mind a négy eszköz együttes munkahelyi használatának.
Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletág igazgatója szerint a technológiai fejlődés miatt egyre inkább elmosódik a határ a munkahely és az otthon, a céges eszközök és a saját gépek között. „A Gartner előrejelzése szerint 2017-re a munkaadók fele elvárja majd az alkalmazottól, hogy a saját eszközeit munkavégzés céljára is használja. Ám a Microsoft kutatása kimutatta azt is, hogy ez fordítva is működik: a magyar kis és középvállalkozásoknál a hivatali eszközöket magáncélra is igénybe lehet venni.” – hangsúlyozta az igazgató. A kkv-alkalmazottak 67 százaléka mondta például azt, hogy a főnöke nem tiltja a személyes ügyek intézését munkaidőben (és ezzel a lehetőséggel minden nap él is), míg hasonlóan nagy arányuk nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében is foglalkozik a munkájával. A dolgozók 17 százaléka inkább reggel végzi el a fontos munkákat, 14 százalékuk éjszaka, lefekvés előtt, 28 százalékuk pedig a szabadsága alatt is dolgozik. A főnökök az EU más országaiban is engedékenyek: átlagosan az európai munkavállalók 63 százaléka intézhet magánügyeket munkaidőben, a leginkább engedékenyek a norvégek és a finnek (73 százalékkal), míg a legszigorúbbak az olasz munkaadók (52 százalék).
„Most már a kis és közepes cégek életében is megjelentek azok az igények, amelyek a felhőtechnológia alkalmazását teszik szükségessé” – emelte ki Vass Gábor. A Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletág igazgatója úgy véli, a költséghatékonyság mellett a mobilitás iránti igény is egyre magasabb, hiszen a munkatársaknak szükségük van arra, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről könnyedén elérjék a munkájukhoz szükséges dokumentumokat és alkalmazásokat.
A felmérés szerint ma a többség e-mailben hazaküldi a munkát, majd beküldi a céghez az eredményt, míg tízből csak ketten használnak az azonnali megosztást is lehetővé tevő felhőszolgáltatásokat. Pedig ezek előnyei kézzelfoghatóak. Az építési generálkivitelezéssel foglalkozó Merkbau Kft. például a SharePoint Online alkalmazás segítségével nem csak jól tervezhetővé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé tette munkafolyamatait, de a „felhőbe költöző” projektdokumentáció bárhol és bármikor elérhetővé vált a munkatársai számára. Ezért ma már nincs szükség levelezgetésre, telefonálgatásra ahhoz, hogy a legaktuálisabb dokumentumokat a dolgozók elérjék. Így sikerült jobban bevonni a közös munkába a távol, például Németországban dolgozó kollégákat is.
Három éven belül a hazai kkv-k több mint fele olyan felhőszolgáltatásokat fog használni a produktivitás növelése és a hatékonyabb kapcsolattartás érdekében, mint amilyen az Office 365 – jósolta Vass Gábor. Az igazgató szerint a felhőszolgáltatások örökre megváltoztatják a munkaidő és a munkahely fogalmát, hiszen azok akkor lesznek ott, ahol és amikor csak akarjuk. A villamossági cikkek kereskedelmével foglalkozó Sonepar Magyarország Kft.-nél a mobil vállalati kommunikáció bevezetése erősítette a közösséget és növelte a munkavállalók motiváltságát azzal, hogy élvezetesebbé tette a munkát és csökkentette a kötöttségeket. A cég tudatosan kapcsolta össze az Office 365 bevezetést a munkatársaknál lévő mobileszközök modernizálásával. Az információáramlás felgyorsulása így lehetővé tette a gyorsabb ügyfélkiszolgálást, ami már érezhetővé vált a rendelési állomány növekedésén is.
A Microsoftról:
A Microsoft a világ legnagyobb számítástechnikai eszközszállító és szolgáltató cége. Széles termékválasztéka az operációs rendszerektől és alkalmazásoktól kezdve a felhőalapú lakossági és vállalati szolgáltatásokon át az összetett hálózati, üzleti szoftverekig terjed. A céget William H. Gates és Paul G. Allen alapította 1975-ben. Mára a világ több mint 90 országában van jelen, dolgozóinak száma pedig meghaladja a 80 000 főt.
A Microsoft Magyarország 1993-ban alakult, mindössze 2 fővel. Dolgozóinak létszáma jelenleg megközelíti a 200 főt, partnerprogramjában pedig 2200 hazai vállalkozással működik együtt. A magyar leányvállalat 2003-ban, 2006-ban, 2008-ban, 2012-ben, valamint 2014-ben is elnyerte a „Legjobb Munkahely” címet, 2010-ben pedig az MNKSZ pályázatán a “Legjobb Női Munkahely 2009” címet érdemelte ki. A Microsoft Magyarország a 2012-2013-as üzleti évben a világ összes Microsoft leányvállalata közül a legjobbnak bizonyult. A magyar leányvállalat ügyvezetői igazgatói posztját 2011. október 24-től Papp István tölti be.
Bővebb információ a www.microsoft.hu weboldalon található.
[1] A felmérést az Ipsos Mori Belgiumban, Csehországban, Dániában, Finnországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában végezte el. Magyarországon 303, maximum 250 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozást vontak be a kutatásba.