A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő

 |   Microsoft News Center

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft

A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.

A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.

Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.

A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től

Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.

Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.

A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.

A magyar eredmények részletesen

MI Pulse infógrafika

(Kattintson a nagyításhoz)

Az MI-t használni kívánó magyar vezetőknek 19,4%-a szeretné ezt a döntéshozatalban alkalmazni az elkövetkező évben, szemben a nemzetközi szinten mért 33,7% -kal. Vagyis a magyar vezetők nem sietnének nagyon a bevezetéssel. A hazai vállalatok egyötöde a mesterséges intelligencia bevezetésének 3. és 4. fázisában van. Ez azt jelenti, hogy a vezetők szerint a kivárás, felfedezés és kísérletezés után az utolsó két szakaszba jutottak, vagyis megalkotják a mesterséges intelligencia használatát támogató folyamatokat (formalizálják a használatot), majd teljesen integrálják az MI-t a szervezet működésébe. Az MI-érettség vonatkozásában Magyarország a nemzetközi átlagot hozza, hiszen a teljes mintában is 21% nyilatkozott úgy, hogy a 3-4. szakaszban tart az MI bevezetésében.

A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.

Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t

Chris Mattheisen

Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató

Microsoft Magyarország

Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?

Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.

A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.

Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.

A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató

Microsoft Magyarország

MI Pulse infógrafika

(Kattintson a nagyításhoz)

A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.

További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).

Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.

Christopher Mattheisen: ügyvezető igazgató

Microsoft Magyarország

A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.

Hogyan vágjunk bele?

Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.

Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.

MI Pulse infógrafika
(Kattintson a nagyításhoz)

Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.

Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.

A kutatásról

A nagy földrajzi kiterjedésű felmérésben 1150 vezetőt vontak be 13 országban: Csehországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban, Dél-Afrikában, Svájcban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A kérdések arra vonatkoztak, hogyan használják vagy tervezik használni maguk a vezetők a mesterséges intelligenciát, hogyan változnak meg szerintük a sikeres vezetővel szembeni elvárások a MI-korszakban.

A főbb eredmények

A kétszámjegyű növekedést prognosztizáló (a továbbiakban: dinamikusan fejlődő) vállalatok több mint kétszer nagyobb valószínűséggel használnak MI-t, mint az egyszámjegyű növekedést prognosztizáló (a továbbiakban mérsékelten fejlődő) vállalatok.

  • A dinamikusan fejlődő vállalatok 37,8%-a használ aktívan MI-t.
  • A mérsékelten fejlődő vállalatok 17,1%-a használ aktívan MI-t.

A dinamikusan fejlődő vállalatok vezetői szeretnének minél előbb befektetni az MI-ba, nemcsak azért, hogy a hatékonyságot növeljék, hanem azért is, hogy a vállalatuk tovább tudjon növekedni:

  • A dinamikusan fejlődő vállalatok 87,3%-a tervez a döntéshozatalt támogató MI megoldásokba fektetni az elkövetkező 1-3 évben (66,7% a mérsékelten növekedő vállalatok esetében), 45,5%-uk ezt már a következő 12 hónapban megteszi. A mérsékelten fejlődő vállalatok esetében ez az arány csak 30,8 százalék.
  • A mérsékelten növekvő vállalatok 64 százaléka tervez MI-beruházásokat az elkövetkező 3-5 évben.

Minél többet használ egy cég MI-t, a vezetőnek annál több ideje marad:

  • motiválni és inspirálni a munkatársait;
  • új piaci lehetőségek keresni;
  • a megfelelő célokat kitűzni.

Amiben az MI a leginkább segíthet:

  • problémák megoldása;
  • célok, stratégiai irányok meghatározása.

A vezetők szeretnének felkészülni az MI-korszakra és elsajátítani azokat az új képességeket, amelyek az új technológia használatához szükségesek:

  • a dinamikusan fejlődő vállalatok vezetőinek 78,3 százaléka, a mérsékelten fejlődő vállalatok vezetőinek a 69 százaléka igényel támogatást ehhez.

A döntéshozók szerint az MI pozitív hatással lesz a vezetésre.

  • 60,1 százalékuk véli így, 3,9 százalék szerint ez már jelenleg is igaz:
    • A dinamikusan fejlődő vállalatok vezetőinek 68,3 százaléka mondta azt, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a vezetésre, 7,4 százalékuk szerint ez már most is így van.
    • A mérsékelten fejlődő vállalatok vezetői is osztják ezt a véleményt, de csak 64,2 százalékban, és csak 2,8 százalékuk van meggyőződve a pozitív hatásról.
  • Minél inkább ismerik a vezetők az MI-t, annál inkább tudják, hogy felelősséggel tartoznak az MI etikus felhasználásáért.

Az a három terület, amelyben a dinamikusan fejlődő vállalatok vezetői szerint az MI a leghatékonyabban lesz felhasználható az elkövetkező években:

  • Döntéshozatal (45,5% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 30,8 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).
  • A folyamatok optimalizálása (40% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 33,3 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).
  • Új termékek és szolgáltatások fejlesztése (33% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 24,7 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).

A vezetők ezeket tartják az MI-al kapcsolatos legfontosabb kihívásoknak:

  • Gyors alkalmazkodás az új és változó piaci környezethez (46,5%).
  • Olyan javaslatok kidolgozása, amelyek révén az MI új értéket teremthet az ügyfeleknek (40,1%).
  • Olyan új munkavállalók felvétele, akik képesek az MI-ban rejlő előnyöket az üzleti siker érdekében kiaknázni, illetve a saját munkavállalók felkészítése erre a feladatra (39,4%)