A mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői attitűdöket mérte fel a Microsoft
A Microsoft megbízásából 2019. januárjában és februárjában készült kutatás arra kereste a választ, hogy az MI miért, mennyiben fontos a vezetőknek, milyen befolyással van, lesz a vezetésre, milyenek lesznek az új MI-korszak legsikeresebb vezetői.
A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.
Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték. Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.
A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től
Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői. A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.
Ennek ellenére, a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.
A kutatást végző elemzők szerint, a Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.
A magyar eredmények részletesen
Az MI-t használni kívánó magyar vezetőknek 19,4%-a szeretné ezt a döntéshozatalban alkalmazni az elkövetkező évben, szemben a nemzetközi szinten mért 33,7% -kal. Vagyis a magyar vezetők nem sietnének nagyon a bevezetéssel. A hazai vállalatok egyötöde a mesterséges intelligencia bevezetésének 3. és 4. fázisában van. Ez azt jelenti, hogy a vezetők szerint a kivárás, felfedezés és kísérletezés után az utolsó két szakaszba jutottak, vagyis megalkotják a mesterséges intelligencia használatát támogató folyamatokat (formalizálják a használatot), majd teljesen integrálják az MI-t a szervezet működésébe. Az MI-érettség vonatkozásában Magyarország a nemzetközi átlagot hozza, hiszen a teljes mintában is 21% nyilatkozott úgy, hogy a 3-4. szakaszban tart az MI bevezetésében.
A magyar vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44%-a véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7%-os nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30%-uk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3%-os átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.
Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t
Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.
Mit gondolnak az MI-ről az üzleti vezetők a világ 13 országában?
Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.
A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.
Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetésére. A magyar vezetők óvatossága – vagy információ hiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.
A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két-, illetve egyszámjegyű növekedést mutató vállalatok között. A kétszámjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy-három évre tekintenek előre – de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.
A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak. Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség, rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.
További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a legtöbben elsőre gondolnánk – hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).
Az eredményes vezetők az operációs feladatok elvégzésére is használják az MI-t, de nem csak erre. Arra is, hogy vezetőként legyenek eredményesebbek. Másként szólva, képesek legyenek ösztönözni a növekedést, meghatározni a célokat, és hogy a felszabaduló idejükben inspirálhassák a munkatársaikat. Érdekes látni, hogy a vezetők annál több energiát szánnának a munkatársaikra, minél több területen használják az MI-t a vállalatnál. Ezt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az MI az elfoglalt vezetőkből emberséges vezetőket formál.
A felmérés szerint a sikeres, kétszámjegyű növekedést mutató cégeket irányító vezetők többsége azért szeretné megismerni az új MI-vezérelte eszközöket, hogy többet foglalkozhasson a stratégiával, a célok meghatározásával és a piaci lehetőség feltárásával – vagyis olyan feladatokkal, amelyekhez feltétlenül az ember tudására és képességeire van szükség. A sikeres vezetők aktívan szeretnék használni az MI-t, hogy még jobb vezetők lehessenek és még többet foglalkozhassanak szervezetfejlesztéssel.
Hogyan vágjunk bele?
Az Microsoft már az 1990-es években kutatta a mesterséges intelligencia megoldások lehetőségeit, hogy miként lehetne a csak parancsok végrehajtására képes gépeket képessé tenni az emberi kívánságok megértésére és a tanulásra. A technológia folyamatosan fejlődött az áttörést három tényező hozta el: a korábban ismeretlen méretű adatvagyon létrejötte, azok a felhőmegoldások, amelyek ebből az információt képesek kidesztillálni, továbbá azok az algoritmusok, amelyek megtanítják a számítógépeket arra, hogy még összetettebb feladatokat hajtsanak végre teljesen önállóan.
Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.
Michael van der Bel szerint ezek után lehet, kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját; vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.
Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.
A kutatásról
A nagy földrajzi kiterjedésű felmérésben 1150 vezetőt vontak be 13 országban: Csehországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban, Dél-Afrikában, Svájcban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A kérdések arra vonatkoztak, hogyan használják vagy tervezik használni maguk a vezetők a mesterséges intelligenciát, hogyan változnak meg szerintük a sikeres vezetővel szembeni elvárások a MI-korszakban.
A főbb eredmények
A kétszámjegyű növekedést prognosztizáló (a továbbiakban: dinamikusan fejlődő) vállalatok több mint kétszer nagyobb valószínűséggel használnak MI-t, mint az egyszámjegyű növekedést prognosztizáló (a továbbiakban mérsékelten fejlődő) vállalatok.
- A dinamikusan fejlődő vállalatok 37,8%-a használ aktívan MI-t.
- A mérsékelten fejlődő vállalatok 17,1%-a használ aktívan MI-t.
A dinamikusan fejlődő vállalatok vezetői szeretnének minél előbb befektetni az MI-ba, nemcsak azért, hogy a hatékonyságot növeljék, hanem azért is, hogy a vállalatuk tovább tudjon növekedni:
- A dinamikusan fejlődő vállalatok 87,3%-a tervez a döntéshozatalt támogató MI megoldásokba fektetni az elkövetkező 1-3 évben (66,7% a mérsékelten növekedő vállalatok esetében), 45,5%-uk ezt már a következő 12 hónapban megteszi. A mérsékelten fejlődő vállalatok esetében ez az arány csak 30,8 százalék.
- A mérsékelten növekvő vállalatok 64 százaléka tervez MI-beruházásokat az elkövetkező 3-5 évben.
Minél többet használ egy cég MI-t, a vezetőnek annál több ideje marad:
- motiválni és inspirálni a munkatársait;
- új piaci lehetőségek keresni;
- a megfelelő célokat kitűzni.
Amiben az MI a leginkább segíthet:
- problémák megoldása;
- célok, stratégiai irányok meghatározása.
A vezetők szeretnének felkészülni az MI-korszakra és elsajátítani azokat az új képességeket, amelyek az új technológia használatához szükségesek:
- a dinamikusan fejlődő vállalatok vezetőinek 78,3 százaléka, a mérsékelten fejlődő vállalatok vezetőinek a 69 százaléka igényel támogatást ehhez.
A döntéshozók szerint az MI pozitív hatással lesz a vezetésre.
- 60,1 százalékuk véli így, 3,9 százalék szerint ez már jelenleg is igaz:
- A dinamikusan fejlődő vállalatok vezetőinek 68,3 százaléka mondta azt, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a vezetésre, 7,4 százalékuk szerint ez már most is így van.
- A mérsékelten fejlődő vállalatok vezetői is osztják ezt a véleményt, de csak 64,2 százalékban, és csak 2,8 százalékuk van meggyőződve a pozitív hatásról.
- Minél inkább ismerik a vezetők az MI-t, annál inkább tudják, hogy felelősséggel tartoznak az MI etikus felhasználásáért.
Az a három terület, amelyben a dinamikusan fejlődő vállalatok vezetői szerint az MI a leghatékonyabban lesz felhasználható az elkövetkező években:
- Döntéshozatal (45,5% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 30,8 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).
- A folyamatok optimalizálása (40% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 33,3 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).
- Új termékek és szolgáltatások fejlesztése (33% a dinamikusan fejlődő cégeknél, 24,7 százalék a mérsékelten fejlődő cégek esetében).
A vezetők ezeket tartják az MI-al kapcsolatos legfontosabb kihívásoknak:
- Gyors alkalmazkodás az új és változó piaci környezethez (46,5%).
- Olyan javaslatok kidolgozása, amelyek révén az MI új értéket teremthet az ügyfeleknek (40,1%).
- Olyan új munkavállalók felvétele, akik képesek az MI-ban rejlő előnyöket az üzleti siker érdekében kiaknázni, illetve a saját munkavállalók felkészítése erre a feladatra (39,4%)