A felhő az évtized egyik buzz word-je lett. A szakértők diskurzusaiból kitörve bekerült a közbeszédbe, sőt a filmvilágot és a popkultúrát is meghódította. Nem véletlenül.
Számtalan dolog, ami ma megkönnyíti a hétköznapjainkat, csak felhőtechnológiával és adatközponti támogatással biztosítható. A Microsoft adatközpontjai éjjel-nappal csendesen dolgoznak és a legkülönbözőbb kritikus szolgáltatásokért felelnek: így például a távmunka, videóhívások, az orvosok életmentő beavatkozásai, vagy olyan alapvető szolgáltatások, mint a vásárlás az élelmiszerboltokban, az online bankolás vagy a közigazgatás ma már elképzelhetetlenek felhőtechnológia nélkül. Az Európai Unió területén a Microsoft adatközpontjaiban futó műveletek több mint 90%-a lakossági és állami szolgáltatásokat támogat.
Mindezek, és még számtalan, a mindennapi életünket meghatározó kényelmi szolgáltatás az adatközpontok révén érhető el. Ezek valójában olyan fizikai létesítmények, amelyek több tízezer, egymással összekapcsolt szervernek, valamint a folyamatos működés biztosításához szükséges berendezéseknek adnak helyet. A Microsoft egy egész globális adatközpont-hálózatot működtet, amelynek egyes elemei válság – műszaki meghibásodás, áramszünet, természeti katasztrófa, terrortámadás, vagy akár háború – esetén képesek egymástól feladatokat átvenni és ezzel biztosítani a folyamatos rendelkezésre állást.
A világjárvány nagy lendületet adott a felhőtechnológia térhódításának, segített az oktatás és a gazdaság szereplőinek átvészelni a lezárások időszakát. A hibrid munkamodell megjelenése és elterjedése a felhőnek köszönhető. Napjainkban a felhőre az energiaválság leküzdésében, és a jelenlegi, rendkívül kiszámíthatatlan helyzetben a kritikus infrastruktúra működőképességének fenntartásában is számítani lehet.
A felhő térnyerése, minden jel szerint, a jövőben is folytatódni fog, hiszen még tovább bővül azon szolgáltatások köre, ahol a felhőre hagyatkozunk (például adattárolás, tévénézés stb.).
Egy jelentés szerint a globális felhőtechnológiai piac forgalma 2030-ra 1,55 milliárd dollárra emelkedik, ami azt jelenti, hogy 2022 és 2030 között átlagosan évi 15,7 százalékkal fog növekedni ez a piac. 2025-re a szervezetek több mint 85%-a fog felhőben működni, ami elengedhetetlen is lesz a digitalizációra vonatkozó stratégiáik megvalósításához. A Gartner becslése szerint idén az új digitális megoldások több mint 95%-át fogják tisztán felhős platformokon üzembe helyezni, szemben a 2021-es év 30%-os arányával.
A felhőre való átállás, természetesen, eltérő ütemben zajlik a világ különböző pontjain. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI index legfrissebb adatai szerint Svédországban, Finnországban, Dániában és Hollandiában a vállalkozások több mint 60%-a használ felhőszolgáltatásokat; őket Olaszország és Észtország követi több mint 50%-os aránnyal; a sereghajtók között pedig Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Görögország, Románia és Bulgária szerepel – utóbbiban 15% alatti a felhőszolgáltatást használó szervezetek aránya. A közép- és kelet európai térségben tehát van bőven tere a fejlődésnek, amelyre – a közelmúlt eseményeinek tükrében – egyre sürgetőbb szükség mutatkozik.
Annak ellenére, hogy milyen fontos szerepet játszanak az adatközpontok az élet számos területén, a legtöbb ember nem is igen vesz tudomást a létezésükről – mutat rá Bill Briggs egy friss blogbejegyzésében. Az adatközpontok kulcsszerepet töltenek be nemcsak a vállalkozások versenyképességének megteremtésében, zavartalan működésük szavatolásában, hanem abban is, hogy az országok meg tudják őrizni a szuverenitásukat, és hogy az ipar képes legyen megküzdeni a jelenlegi energiaválsággal és fenntarthatóbbá tudja tenni a működését. Európa most a tél átvészelésére készül, miközben szakértők és energetikai tanácsadók az adatközpontok fontosságára hívják fel a figyelmet, hiszen például az általuk támogatott hibrid munkavégzés révén kevesebb munkába járó használhatja a közlekedési eszközöket és talán kevesebb irodaépületet kell majd rendszeresen felfűteni.
A felhő segít az energiahiány kezelésében
Mikor az energiaárak az egekbe szöknek, a kormányok és a vállalatok lázasan keresik a módját, miként csökkenthetnék energiafelhasználásukat.
Bármilyen innovációval is állnak elő, több mint valószínű, hogy felhőtechnológiára lesz szükségük a megvalósításukhoz. Az intelligens épületgépészeti rendszerek – például a létesítmények belső hőmérsékletét automatikusan szabályozó vagy az energiagazdálkodást korszerűsítő rendszerek – a felhő számítási kapacitásait, és felhőalapú mesterséges intelligencia megoldásokat vesznek igénybe.
Például, a dániai Vestas Wind Systems sikeresen alkalmaz mesterséges intelligenciát és támaszkodik a felhő számítási kapacitására azért, hogy több energiát tudjon termelni a szélturbináival az ún. „wake steering” eljárás révén. A vállalat a Microsoft Azure nagy teljesítményű feldolgozási megoldását (HPC) és az Azure Machine Learning gépi tanulási szolgáltatását veszi igénybe. A Qubit Engineering ugyancsak a szélerőműves energiatermelést optimalizálta az Azure Quantum segítségével, így ugyanannyi szélerőművel képes több energiát előállítani.
Az adatközponti IT infrastruktúra már önmagában is jelentős energiamegtakarítással jár: nincs szükség saját telephelyi szerverpark fenntartására, amit fűteni-hűteni kell. A Microsoft egy 2018-as tanulmánya szerint a felhő használata 22–93%-kal növelheti a vállalkozások energiahatékonyságát, a telephelyi infrastruktúrához képest. A javulás – és ezzel a karbonlábnyomcsökkenés – javarészt a jobb méretgazdaságosságból fakad, de a Microsoft adatközpontjainak kifejezetten alacsony áramfogyasztása, a berendezések és az adatközponti infrastruktúra kiemelkedő hatékonysága is fontos szerepet játszik ebben. A Microsoft Cloud for Sustainability szoftvert elsősorban a károsanyag-kibocsátás nyomon követésére és csökkentésére tervezték, ám az energiafogyasztás kordában tartására is kiválóan alkalmas.
Adatvédelem a mindennapokban
A világjárvány idején jelentősen megnőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek mobilis, felhőalapú működésre állta át. Ez viszont arra csábította a hackereket hogy még több, elsősorban adathalász támadást intézzenek az egyéni felhasználók és szervezetek ellen. Emiatt még inkább előtérbe került a kiberbiztonság kérdése, és tovább erősödött a kereslet az Azure-hoz hasonló nagy felhőplatformok iránt, amelyek képesek biztosítani a szükséges védelmet a szervezetek számára.
Az Azure azért is kínál megoldást a kibertámadásokkal szemben, mert a Microsoft általában jóval szigorúbb biztonsági előírásokat alkalmaz, mint maguk a cégek és intézmények, és óriási erőforrásokat képes megmozgatni a kiberbiztonság érdekében. Éppen ezért az olyan megoldások, mint például az Azure Sentinel és a Defender Exploit Guard egy hatékony, többszintű védelmi rendszer nélkülözhetetlen elemeivé váltak.
Manapság a felhő és az adatközpontok garantálják a zökkenőmentes és biztonságos működést még a háború sújtotta területeken is. A Microsoft Cloud for Sovereignty a magas biztonsági igényű állami intézményeknek segít az innováció élvonalában maradni. A közszolgáltatások digitalizációja pedig az egész nemzetgazdaság digitális átalakulását mozdítja elő. A felgyorsuló digitalizáció sokat segíthet a gazdasági recesszió elkerülésében, vagy legalább mérséklésében, és – amint azt az észt példa is mutatja, ahol az infokommunikációs ágazat rendkívül nagy mértékben járul hozzá az ország bruttó nemzeti termékéhez – stabil növekedési pályára állíthatja a gazdaságot.
A Microsoft adatközpontjai kétségtelenül fontos pillérei a modern gazdaságnak, amelyek társadalmilag befogadó módon ösztönzik a fejlődést az élet szinte minden területén.