Digitálisan érett munkavállalókat igényel a magyar gazdaság

 |   Microsoft News Center

Magyarországon a legkisebb a digitális átalakulásra felkészült vállalatok aránya, ugyanakkor a magyar vállalatok a közeli jövőben jóval több digitálisan képzett munkaerőt igényelnek majd, mint a közép-európai cégek – derül ki az IDC és a Microsoft közös kutatásából. A kutatás szerint a legtöbben a versenyképesség javulását és növekvő hatékonyságot várják az informatikai írástudás javulásától. Szinte minden munkakörben és minden iparágban szükség lesz legalább alapfokú digitális tudásra már a közeli jövőben.

Kiemelt keresletet jelent a digitális értelemben is képzett munkaerő a magyar gazdaságban, ugyanakkor itthon állítja magáról a legkevesebb vállalkozás, hogy felkészült a digitális transzformációra – derül ki az IDC és Microsoft közös idén szeptemberben lezajlott regionális kutatásából, amely hat közép-európai országot vizsgált a gazdaság digitális átalakulása és a munkaerő informatikai írástudása szempontjából. Az IDC a 10 fősnél nagyobb cégek körében végezte a kutatást.

A magyar vállalatoknak mindössze 8.2%-a vallja, előrehaladott állapotban van a digitális átalakulási stratégiájának végrehajtásával – állapítja meg a kutatás. Ez a legalacsonyabb adat a régióban. Ugyanakkor a magyar cégek további harmincegy százaléka rendelkezik a végrehajtás korai fázisában levő, de vállaltszintű startágiával az előttünk álló digitalizációra. A magyar vállaltok harminc százalékánál a digitalizációs kezdeményezések csak egyes üzleti funkció szintjén nyilvánulnak meg és újabb harmincegy százalék számára a gazdaság digitális átalakulása nem prioritás vagy nem is releváns.

Digitálisan felkészült munkaerőé a jövő!

Ez azonban átmeneti helyzet, a cégek többsége tisztában van azzal, hogy a digitalizációból ők sem maradhatnak ki. Erre utal, hogy a hazai cégek 74%-ánál már a következő két évben nő (ezen belül a vállalatok 32%-ánál szignifikáns mértékben nő) a fejlett digitális képességekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet és a vállalatok 62%-a tervez (ezen belül 24 szignifikánsan) több alapszintű informatikai képességekkel rendelkező munkavállalót alkalmazni. Várhatóan a cégek 59%-ánál nő a programozási és fejlesztői tudással rendelkezők iránti kereslet miközben csak 32%-uknál nő az olyan pozíciók száma, amelyeknél nincs szükség digitális képességekre. Összeségében Magyarországon jelentősen erősebb keresletet várható a digitális tudásra, mint más országokban a régióból.
Folyamat automatizálás, mobilitás, big-data elemzések, hálózati ismeretek, mesterséges intelligencia – csak néhány azon szakterületek közül, ahol a következő két évben jelentősen nő majd a képzett munkaerő iránti kereslet. Főleg a vállalti folyamatok működtetése, a pénzügyek, az értékesítés, a HR és a marketing területén lehet majd megfigyelni az erős keresletet.

Versenyképesség, hatékonyság, új lehetőségek

A cégek többsége növekvő versenyképességet, javuló hatékonyságot, növekvő árbevételt és új üzleti lehetőséget vár a digitális átalakulástól, valamint attól, hogy fejlődik a munkavállalóik digitális felkészültsége. Érdekes adat, hogy még mindig csaknem 15 százalék azok aránya, akik a digitalizációtól a munkahelyek csökkenését várják, miközben 37 százalék szerint a technológiai átalakulás folyamata több, új típusú munkahelyet hoz létre.

„Organikus, technológia-vezérelt és recessziós út jelenti a három forgatókönyvet a gazdaságok számára attól függően, milyen intenzíven megy végbe a gazdaság digitalizációja. A kutatás adatai szerint a magyarországi cégek nagy hangsúlyt fektetnek a digitálisan kevésbé kiművelt munkavállalók képzésére, kétharmaduk rendelkezik valamilyen átképzési programmal, ami messze a legmagasabb érték Közép-Kelet-Európában” – emelte ki a kutatás egyik legfontosabb megállapítását Timos Platsas, a Microsoft filantrópiáért felelős regionális vezetője.

„A magyar gazdaság versenyképességének kulcsa a digitalizáció gyorsasága. A digitális átalakulás javuló hatékonyságot és új üzleti lehetőségeket is teremt. A digitalizáció felgyorsításához elkerülhetetlen a kormányzat, az állam és a gazdasági szereplők összefogása” – emelte ki a kutatás tanulságát Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.