Magyarország továbbra is a visegrádi országok élén az AI-használatban
A Microsoft legfrissebb AI Diffusion jelentése szerint a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon használják a legnagyobb arányban az AI-t, ám ez nem jelent automatikus előnyt a gazdaság terén. A Microsoft regionális vezetője szerint ahhoz, hogy az AI hatása a termelékenységben és az értékteremtésben is megmutatkozzon, az AI tudatos és felelősségteljes használatára van szükség.
Globálisan a 20. helyen áll Magyarország az AI-használat elterjedtségében a Microsoft 2026. második negyedévére vonatkozó Global AI Diffusion jelentése szerint. Hazánk 33,3%-os aránnyal érte el ezt a helyezést: a 15–64 éves népesség egyharmada használt generatív mesterséges intelligenciára épülő megoldást a negyedévben. Magyarország ezzel megelőzi a többi visegrádi országot: Lengyelországban 32,3%, Csehországban 31,2%, Szlovákiában 27,1% az arány. Fontos viszont kiemelni, hogy Lengyelországban az AI-használat a második negyedévben 1,3 százalékponttal bővült, gyorsabb ütemben a hazai használatnál. A magyarországi AI-alkalmazás 1,1 százalékponttal emelkedett az előző negyedévhez képest – az ország ezzel egy helyet csúszott vissza a korábban elért 19. helyről. Tajvan ugyanis – 2 százalékpontos növekedéssel – Magyarország elé került, az Egyesült Államok pedig 1,7 százalékpontos bővüléssel már csak 0,3 százalékponttal marad el a magyar értéktől.
Globálisan a munkaképes korú népesség 18,8%-a használt generatív AI-t idén júniusban, ami nagyjából 1 százalékpontos növekedés az első negyedévhez képest. Az élen továbbra is az Egyesült Arab Emírségek (73,3%) és Szingapúr (64,3%) áll. A harmadik helyre Írország lépett elő, a negyedikre Franciaország, Norvégia pedig a harmadikról az ötödik helyre csúszott. Az AI-használat szinte minden országban bővült, az Észak és Dél közötti különbség azonban kis mértékben tovább nőtt: 12,1-ről 12,6 százalékpontra (28,8%, illetve 16,2%).
Az AI elterjedtségéből önmagában nem lehet arra következtetni, hogyan hat a mesterséges intelligencia egy-egy ország gazdasági növekedésére és termelékenységére, mennyire épült be az üzleti döntéshozatalba és a napi üzleti gyakorlatba. A döntéshozókat és az elemzőket ezért egyre inkább az foglalkoztatja, mennyiben járul hozzá az AI a termelékenység és a bevételek növekedéséhez, az értékteremtéshez és az életminőség javulásához. Az AI Diffusion jelentés egyik legfontosabb üzenete az, hogy a mesterséges intelligenciát használók számai mögé az AI-tudatosságot is oda kell tenni, hiszen egy ország növekedéséhez és a biztonságos használathoz ez járulhat hozzá leginkább.
Az oktatás terén is ugyanez a helyzet. Az AI egyre több tanuló és oktató mindennapi eszközévé válik, a széles körű hozzáférés azonban önmagában még nem garantál pozitív hatást. A hangsúly a hozzáférésről egyre inkább a minőségi használatra és arra helyeződik át, milyen szerepet tölt be az AI a tanulásban. Felelős használat mellett a kockázatok jól kezelhetők, az AI pedig támogathatja a tanári munkát és a kritikus gondolkodást, miközben a diákok elsajátítják azt az AI-jártasságot, amelyre az átalakuló gazdaságban egyre nagyobb szükségük lesz.
A régi keretek visszafogják az AI hatását
A Microsoft idei Work Trend Index felmérése tíz országban 20 000, AI-t használó munkavállaló válaszain alapul. Eszerint a szervezeti tényezők – a vállalati kultúra, a vezetői támogatás és a tehetségmenedzsment – több mint kétszer olyan erősen függenek össze azzal, mekkora hatást tulajdonítanak a munkavállalók az AI-nak, mint az egyéni hozzáállás és viselkedés. A jelentés szerint az átalakuláshoz a munkafolyamatok és a szerepkörök újratervezésére is szükség van.
A jelentés leír egy úgynevezett „átalakulási paradoxont” (Transformation Paradox) is. A megkérdezettek 65%-a tart attól, hogy lemarad, ha nem alkalmazkodik gyorsan az AI segítségével, 45%-uk mégis biztonságosabbnak érzi, ha a jelenlegi céljaira koncentrál, ahelyett, hogy az AI segítségével újratervezné a munkáját. Ennek egyik oka, hogy csak 13%-uk érzi úgy: a munkahelyén akkor is elismerik a munka AI-jal történő újragondolását, ha az eredmények elmaradnak a várttól. A jelentés készítői szerint ezért a vezetőknek új mérőszámokat, ösztönzőket és elvárásokat kell kidolgozniuk.
Az AI hatása rajtunk múlik
Barbora Paulovič Deckerová, a Microsoft közép-európai és közép-ázsiai régiójának elnöke így kommentálta az AI Diffusion jelentés számait: “Magyarországon gyors ütemben terjed az AI használata, ezért a jövőben nem elsősorban a felhasználók számának növekedése hozhat érdemi változást, hanem az AI-használat minősége. A vállalatoknál ez a meglévő munkafolyamatok átalakítását, a munkavállalók képességeinek fejlesztését jelenti, és a teljes vállalatirányítást érinti. Az oktatásban arra kell törekedni, hogy az AI valóban támogassa a tanulást, a kritikus gondolkodás fejlődését és a tanári munkát, és ne csupán gyors válaszokat adó eszköz legyen. Azok az országok erősíthetik meg nagyobb eséllyel hosszú távon a versenyképességüket az AI segítségével, amelyek a széles körű hozzáférést felelős és tudatos használattal párosítják.”
A Microsoft Global AI Diffusion jelentése 147 gazdaságra terjed ki, és a munkaképes korú (15–64 éves) népességre vetítve becsüli meg a generatív AI-t használók arányát. A becslés összesített és anonimizált Microsoft-telemetriai adatokon alapul, amelyeket az operációs rendszerek és eszközök piaci részesedésével, az internet-hozzáféréssel és a népességszámmal korrigálnak. A következő jelentés a tervek szerint több AI-eszköz használatát méri majd, ami szinte minden országban magasabb mért arányt eredményezhet.